Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Feledés

, 318 olvasás, sosan , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Lassan kilépsz emlékeimből,
Az arcod, mint egy napszítta kép.
Ma, magam előtt látom még.
Holnap, elnyeli a messzeség.

Még itt a szívemben, érezlek.
A lelkemben, még itt vagy velem.
A múló idő, aztán felold bennem,
Épp úgy, mint a víz az akvarellt.

Betakar a feledés fátyla,
Illanó páraként tűnsz majd el,
S hiába idéz újra képzeletem,
Arcod, többé már meg nem lelem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: sosan
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 329
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 352
Jelenlévők:
 · arttur


Page generated in 0.2069 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz