Navigáció


RSS: összes ·




Mese: Szelet-szonett

, 390 olvasás, hamupopocska , 10 hozzászólás

Ezerszín

"… Szikrázó-csillogó kristályként ragyogó malaszt
megannyi felvillant gondolat: kegyelem-porhó…
Aszott szilvaként danolász: ifjúságod, a para
Megveszekedett árnyak földre rúgnak, mellbevágón…"





    shakespeare-i formában

    Mennyi hazug remény, 106 évem kemény
    tapasztalásból sok, őrült fájdalomsokk!
    Megveszekedett, harcban edzett tűz-erény
    válladon ezernyi, megoldatlan-megoldott…
    Szikrázó-csillogó kristályként ragyogó malaszt
    megannyi felvillant gondolat: kegyelem-porhó…
    Aszott szilvaként danolász: ifjúságod, a para
    Megveszekedett árnyak földre rúgnak, mellbevágón
    S vágod-vágyod: lila álmok ködéből faló-falak
    -kedvtelve bölcsülő, korosódó időfaló lény-
    Megtelt poharad elreppent tény, ifjonti hava
    Fügét mutatva, s ellenszélként csakazért
    Halállal komázva, őrülten bokázva
    Lerázod angolosan, humorba-aszfaltba…

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Mese
· Írta: hamupopocska
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 316
Regisztrált: 1
Kereső robot: 25
Összes: 342
Jelenlévők:
 · arttur


Page generated in 0.1938 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz