Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ezek után

, 322 olvasás, soulkeeper , 0 hozzászólás

Szerelem

Életemben két dolgot kértem a sorstól,
Mindkettőt megtagadta.
Az úr levette rólam szemét s boldogságom másnak adta,
Vagy mivel övé volt előbb neki meghagyta…





Életemben két dolgot kértem a sorstól,
Mindkettőt megtagadta.
Az úr levette rólam szemét s boldogságom másnak adta,
Vagy mivel övé volt előbb neki meghagyta.
Pedig csak a szeretet, amire vágyom,
Amit csak attól nem kapok, akitől várom.
Szerintem a legnagyobb hibám e téren,
Hogy a jeleket nem vagy rosszul értem.
Ezért mostanában furcsán élek s lassan lépek,
Mert a falak mindenhol száz szemmel néznek.
Ma egy világ omlott bennem össze,
Ami az illúziók fogságában még fel sem lett építve.
Egy ideje legyőznek az álmok,
Tervezek, csalódok, s mégis tovább várok.
Valami kifordított teljesen magamból,
De nem tudom mi, mikor és hol?
A dolgok változnak annyiról ennyire,
Átrágtam mindent töviről hegyire.
S találtam egy szépséges zavarforrást,
Angyal kék óceánon hófehér vitorlást.
Ki mint hajótest a vizet, ő életem kavarja,
Viharos szélként lelkemet megmarja.
Látványa az élet,
Hiánya a pusztító végzet.
De vajon ez mi szerelem? Szeretet?
Barátságnál több, mert nem értem a szívemet…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: soulkeeper
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 304
Regisztrált: 1
Kereső robot: 25
Összes: 330
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.5137 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz