Navigáció


RSS: összes ·




Szonett: Óh, Valentin Nap…

, 562 olvasás, LonDi , 6 hozzászólás

Valentin-nap

Angyal ült az esti napsugárra,
Szemével követi a léptem.
Kezemben virág, amit téptem
Kedvesemnek, Valentin Napjára.

Hogy mért érdemes élni, már értem.
A szerelem üdít fel, ha jő.
Vagy mégsem? Tudom, kell még idő.
(Mindig adtam, de sohasem kértem.)

A felismerés fáj, s megéget:
Nincsen múzsa, kit szerethetek.
Sosem értem meg ezt az egészet.

Angyalkák, csak Ti szeressetek,
Ne legyek oly setét magányban!
Kérem, egyedül csak ma ne legyek…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Valentin-nap
· Kategória: Szonett
· Írta: LonDi
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 0
Kereső robot: 19
Összes: 28

Page generated in 0.0412 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz