Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Jó nagyon

, 403 olvasás, Nofre , 12 hozzászólás

Szerelem

Hajnal hasad.
Széttépett rongyait az éj
Közénkvetkőzte.
Kint ezüst dérből
sző hálót a reggel
Ruhák szerte-széjjel.

Lázunkból lehűlve
bújunk egymáshoz,
megszelídítve
a háborgó tengert,
hol azúr kékben
ringattad testem.

Szavak nélkül csókolsz
kedvet, mennyei ige…
És fülembe lehelsz
áldott szerelemmel:
"Miféle isteni ítélet,
mi megváltón dereng?"

"Nem tudom, nem tudom.
De jó ez így nagyon."

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Nofre
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 200
Regisztrált: 2
Kereső robot: 23
Összes: 225
Jelenlévők:
 · Pancelostatu
 · PiaNista


Page generated in 0.2676 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz