Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Munka-ellen-vers

, 975 olvasás, Tarpay , 24 hozzászólás

Abszurd

Lázongó kamaszkor után sajnos-élet.
Munkával sértett női-mell napok.
Veri agyam' visszatetsző örömöm;
dolgozhatok! Dolgozhatok!

Keserű tudat: én is csak egy munkás…
fakó robotos, önlelkem pusztító.
Míg künn zöld ligetemben-hazámban
barnára karamell; foslik a hó.

Immár tudom: nincsen hova mennem,
s hogy nullának is kevés vagyok.
Mégis üvöltök, idióták hangján:
dolgozhatok! Dolgozhatok!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: Tarpay
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 144
Regisztrált: 0
Kereső robot: 22
Összes: 166

Page generated in 0.3698 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz