Könnyeznek a pesti szobrok
Ezer hősnek börtöne
állott ezen téren,
miniszterelnökünknek
itt hullott a vére.
Mikor földünkre lépett
az osztrák és a muszka,
"szemedben tükröződött
rémes akasztófa".
Az osztrák börtönödnek
büszkén voltál foglya,
hol gyönyörű feleséged
kezed kezébe fonja –
Életedet ő szava
sajnos már nem menti,
tiszta szeretet tőrjét
ruhája alá rejti.
Sírva kérlel akkor is:
"Hagyd el édes hazád!"
"Jobban fáj az űzött szív
mint a dicső halál."
A félig halott tested
őrök ragadják meg,
kegyelemes golyókért
százak könyörögnek.
"Hát előre vadászok!"
kiáltod a halának
piros véred cseppjei
hősi maggá válnak.
Megtagadott az élet,
te drága magyar sors,
kiontották a véred,
gróf Batthyány Lajos.
Bátorságod, igaz szavad
túltesz minden kincsen,
a szabad pesti utcán
szobrod mégis nincsen!
Megjegyzés: 2006. október 6.