Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Az örökmécses előtt

, 398 olvasás, milotrotasz , 8 hozzászólás

Haza, nemzet

Könnyeznek a pesti szobrok

Ezer hősnek börtöne
állott ezen téren,
miniszterelnökünknek
itt hullott a vére.

Mikor földünkre lépett
az osztrák és a muszka,
"szemedben tükröződött
rémes akasztófa".

Az osztrák börtönödnek
büszkén voltál foglya,
hol gyönyörű feleséged
kezed kezébe fonja –

Életedet ő szava
sajnos már nem menti,
tiszta szeretet tőrjét
ruhája alá rejti.

Sírva kérlel akkor is:
"Hagyd el édes hazád!"
"Jobban fáj az űzött szív
mint a dicső halál."

A félig halott tested
őrök ragadják meg,
kegyelemes golyókért
százak könyörögnek.

"Hát előre vadászok!"
kiáltod a halának
piros véred cseppjei
hősi maggá válnak.

Megtagadott az élet,
te drága magyar sors,
kiontották a véred,
gróf Batthyány Lajos.

Bátorságod, igaz szavad
túltesz minden kincsen,
a szabad pesti utcán
szobrod mégis nincsen!

Megjegyzés: 2006. október 6.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Haza, nemzet
· Kategória: Vers
· Írta: milotrotasz
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 317
Regisztrált: 1
Kereső robot: 25
Összes: 343
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.2522 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz