Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Óh, édes nyár

, 687 olvasás, nyilas , 27 hozzászólás

Szerelem

A nő, mindig nyár, napsugár,
érzem szívemben a melegét,
már szerelemhez öltöztek a fák,
a bokrok,
virágokkal hempereg a rét.
Ó, édes nyár, kincsem,
egyetlenem, szív-melegem,
nem adnám, csak csókokért,
tőled, és neked.

Hogy szerettem, e-szó kevés,
a száj halk, de valló az ölelés.
Néha arra gondolok:
Te vagy a Nap,
éjjel a Csillagom,
de ha tévednék, az biztos,
hogy érted forr-forrong
a testem, és veled… Ó, édes nyár,
kell a napsugár, kell a szerelem…

Megjegyzés: 2007.01.20. K

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: nyilas
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 156
Regisztrált: 1
Kereső robot: 36
Összes: 193
Jelenlévők:
 · arttur


Page generated in 0.1167 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz