Nyisd, mivel látsz, mivel gondolsz, s érzel!
Lásd a jobbat a rossznál, láss szépet!
De keresd máshol, itt nem lelsz rá!
Mert más csukva tartja, azt mivel lát!
Nem vakít a fény, mégse látja meg.
Hald, hogy sötétség borul csöndesen!
Más csak zajong, tán magáért kiált,
Ő a hallgatásról prédikál, már!
Lásd, hald, fogd föl, ha szól miért hozzád!?
Te ne kérdezz, csak mond, hogy változzál!
Ne is mondj semmit, ne hallgass, ne láss!
Te gondolkozz, hogy utat merre látsz!
A nappal is éjszakával telik,
Csillag nélkül nem látsz többé semmit.
Ha nem érzel több gondot, akkor rossz!
A gond nem múlik, csak téged lep por!
Értelmét ne keresd, nem találod!
Szólnak segítségért, kiáltások,
Nem talál rá senki, nem próbál.
Tudják, hogy mit jelent a korruptság!
Ezért csukd, ne halld, ne fogd, csak érezd!
Emberen, csak az ember segíthet.
Ezért leszünk mindig gondba, bajba.
Mert csak állat él ott porba, sárba!