RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2004-07-21 08:40:00, 590 olvasás, koma , 12 hozzászólás
egyedül megélt csendek társas magányok üvegbe zárt hallgatásod ma is kísért emléked pókfonál én légy vagyok nem szólsz és én is hallgatok hány csillagrendszert jártam már érted hányszor vallottam meg el nem követett vétkem hányszor dobtam pillantásomat az eltékozolt, ráncossá aszott pillanatokba hányszor utaztam vércseppként halványkék ereid hálózatán miközben öled fogságában váltam szabaddá de most... mintha itt sem lennél darabokra szakadt vágyak hevernek szerteszét a szobában elfelejtett lábnyomaidba könnycseppek hullanak itt lebegő lélegzeted még elém zuhan halvány-fehér mozdulataid mint madarak kísérik lépteim sápadt falak csodálják szavakkal festett képeim érintéseid bőrömre kérgesedtek szétrepesztem az időt mindenütt kereslek minden pórusom utánad kiált szívnálak magamba de minden ki nem mondott szavam a számra tapad kereslek magamban de Te másba rejted magad
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς