Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Álmodtam

, 418 olvasás, inci , 10 hozzászólás

Halál

Idejét sem tudom,
Mióta nem álmodom már.
Alva és ébren a fájdalom
Örök bilincsbe zár…




    Idejét sem tudom,
    Mióta nem álmodom már.
    Alva és ébren a fájdalom
    Örök bilincsbe zár.
    A képzelet csak maga körül forog,
    A valóság sötét dzsungelében jár,
    S nem tud szabadulni…
    Mint megannyi talmi csillogás,
    Hívogatva csal egy éji látomás;
    Csodás illat lengi át e színpompás varázst,
    A boldog szerelmet,
    Lágy ölelést és szép halált.
    Szememben örömöm gyöngyei –
    Az álom valóra vált:
    Karodban nyílik a hajnalra szemem,
    Mint megannyi korábbi
    Ébredéskor. Ez mégis valami más…
    Tizenöt éve vitt magával téged –
    S egy részt belőlem is – a rák.

    Szeged, 2007. január 10.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: inci
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 184
Regisztrált: 2
Kereső robot: 21
Összes: 207
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.151 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz