Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mikor meghaltam

, 312 olvasás, Ditte , 6 hozzászólás

Halál

Mikor meghaltam, az gyönyörű volt.
Csak nekem égtek fent a csillagok.
Büntetlen néztem ámulva szerte …





    Mikor meghaltam, az gyönyörű volt.
    Csak nekem égtek fent a csillagok.
    Büntetlen néztem ámulva szerte,
    itt lent minden, a nyugalmam leste.
    A sírhant felettem, lenge fátyol,
    Te még nem tudod hogy hova vágyol.
    Szeretnél te is mellettem lenni,
    az éjszakát innen békében figyelni.
    Nem zavar semmilyen ostoba kétely,
    megbékélsz, itt e földöntúli léttel.
    Felettünk tolong a sok nyugtalan élet,
    kerülik vigyázva az eljövő véget.
    Nem tudják milyen béke honol itt lent
    Gyötrődve félik a selymes végtelent.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: Ditte
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 314
Regisztrált: 2
Kereső robot: 21
Összes: 337
Jelenlévők:
 · Déness
 · Pancelostatu


Page generated in 0.2172 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz