Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Agykeresztre verve

, 354 olvasás, kalmanbacsi , 4 hozzászólás

Ezek vagyunk

Valami furcsa már erre sompolyog,
pedig kint lángol a som, a kökény
s fonódik a történelem körém,
szólnak szilszkinbe vont tébolyult dobok,

csömörlött bolygó sava, krátertorok-
hányadéka fröccsen majd s a födém
beroggyan. A jelen ocsmány ködén
ismét átvillan a vörös, a horog-

kereszt, a fullajtár hiába cikáz,
csak a rettenet járja, a vész s a gyász
míg stádiumokon billenünk át.

Ember vagyok e fonák közegben, mert
cipelem a vérző, agykeresztre vert
gondolatot, melyben ott a tovább!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: kalmanbacsi
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 192
Regisztrált: 0
Kereső robot: 29
Összes: 221

Page generated in 0.226 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz