elkopott ruhám szaggatom
le magamról
de nem szabadulhatok
magamtól
az élet mocskát
kaparom bőrömről
szívem tépem ki
helyéről
miért megint becsapott
lelkem fojtom meg
mert áltatott
boncasztalra velem
nem kell nekem több érzelem
mindet vegyék ki belőlem
vegyék el tőlem
egy érzések nélküli
egyed akarok lenni
nem kell nekem semmi…