Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Májusi anzix

, 438 olvasás, edami , 6 hozzászólás

Szerelem

Májusi orgonaillat, madárdal,
édes tavaszi zsongás,
illatok, ízei egy más világnak…
Fájdalmad téli jege messze már…



    Májusi orgonaillat, madárdal,
    édes tavaszi zsongás,
    illatok, ízei egy más világnak…
    Fájdalmad téli jege messze már;
    Golgotán lépteid súlya rajzot vont köréd,
    fenn a Carmel hegyen láttad
    a tengerben: ott élnek vágyaid tovább.
    Egykoron, mikor felnéztél az égre,
    a Ferenciek tere felé haladva
    a templomban csend és néma áhítat,
    óarany fényben láttad a hazát.
    Biztál és hittél még:
    eljön egy új, jobb világ.
    Ekkor szerelmet álmodott szíved,
    lelkedben tavaszi fényességű
    zene békét és nyugalmat hozott.
    Újra beragyogja ablakodat a Nap.
    Belépve hozzád, szívem csendben vár.
    Puha, finom por színezüstbe vonva
    öriz mindent, mi kedves Neked.
    Ujjaid, s szemed "angyalainkon" pihen,
    igézö szépsége csak pillanat.

    Már nincs remény.
    Napok romjain halad holnapunk.
    Egyszer, még lehullnak földre a csillagok.


    Haifa,2006. május

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: edami
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 142
Regisztrált: 1
Kereső robot: 14
Összes: 157
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.109 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz