És végre...
A mosolygós szomszéd megoldja a szót,
A gyorsan változó, hirtelen mélyülő folyót.
-szomjas szájnak beszéd lesz a zárja,
megoldatlan vágynak olthatatlan talánya.
...
Áhh, üres beszéd...
Majd ha betegnek találja a betegnek valót,
(A gyakran bolondos,
Felelőtlen, de őszinte orvos)
Időleges vényt ír állandó bajára;
Még egy kis életet türelmetlen halálra.
És amikorra...
Majd baráti ellenségként szólalhat meg újra...
Nehéz lesz felidézni a jópofa szomszédot,
Az olyan boldogan egyszerű szót.
Talán másoknak adhat,
Őszíntén nem nevettető takarítanivalót...