Magam vagyok,
Én meg a kávém.
Forrón törjük a csendet…
Magam vagyok,
Én meg a kávém.
Forrón törjük a csendet.
Verset hallgatok olvasva,
toronymagasból.
Nézem a port a város felett.
Kitudja hány lélek
szállt ma is a magasba…
Kopott épületekről
esik a fény a földre.
Távolról süt a Nap.
Mily hosszú az árnyék…
Mint szerelmed,
mely messziről melenget
ha erőbekap végre.