Cipődben a lépés
felém halad…
Asszittem amorf
körvonalam
beillik újra
függönnyel díszített
ablakod mögé
Sssssshhhhh!
Elkámpicsorodik megint
tenyeremben a viszketés
S a vizipipa hosszú
csövén
holnap este
felszívódik az összes
lány már-már
ismerőssé vált teste
S a narancsos füstben
mint egy pokoli üstben
elszökik a januári könny
és tálcán jön a filteres közöny
egy tapasztalt pincérnő tenyerén
Egy londoni séta
jut eszembe…
ahogy életed
helyezted kezembe
S már akkor is
a Tower Bridge
választóvonalán álltunk
de még összeért a lábunk
És volt egy egér
a hotelszobában…
És tudod… abban az ágyban
az elátkozott, mocskos
hotelszobában
Hét éjszaka, minden éjjel
láttam,
hogy egyszer majd a lépés
a cipődben
felém halad