Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Távolodó emlék

, 686 olvasás, pubi , 1 hozzászólás

Sajgó lélek

Tompuló mákonyba görbül az éj,
szárnyatlan kerubok kábultan dalolnak…
Pilledő párnámon pördül a kéj,
csellengő vérebek délcegen csaholnak…

Széthulló emléked fújja a szél,
hajfürtöd harmatán rózsa virít…
Álmatlan éjszakán mászik a fény,
felhőtlen égbolton orkán süvít…

Elmémmel jól tudom – nincs már remény,
fuldokló sóhajom síromba hív…
Bánatom páncélja mért oly kemény?
Kárhozat vándora – meghasadt szív…

Életem megy tovább – rendért kiált,
új élet hajnala szirmokat szór…
Látlak még valaha? – megkövült vágy,
fényképed szegletén sárguló por…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: pubi
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 204
Regisztrált: 0
Kereső robot: 33
Összes: 237

Page generated in 0.1439 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz