Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Első szerelem

, 711 olvasás, Lilla , 24 hozzászólás

Szerelem

Kedvesem...

Újra nyár van...
És hőség a szobában.
Fényképed kezemben,
Könnycseppek szememben.
Nézem a képed...
Előjönnek az emlékek.
...

Rég volt,
Mikor vártuk
Nyíljon közös virágunk...
Emlékszel, mennyit fáztunk?
És mindig bőrig áztunk.
Fenyves erdők vad illatában,
Csókba forrt össze ajkunk!

Csak hullt a nyári zápor
Esőcsepp mámorától
Megrészegült a táj is.
Víz-ég képét ölelte,
Szivárványszín csóvája.

Kitártuk karunk
Gyönyör-tájon forogtunk...
Az ég csodás könnyeit,
-Gyöngycseppként-
Magunkba ittuk!
Ruhánk szárította langy szellő,
Kezeid ölelése...
Szenvedély...
Szerető...

Elvesztünk a puha fövényben...
Meghaltam a két szemedben!
Ringatózva tisztás-zöldjén,
Természet puha, lágy ölén…
Kinyitja szemét sok növény,
Virágok édes mezején.

Ég testünk- lelkünk…
Tűz szenvedélyünk!
Eggyé formálnak érzelmek…
Szemed –szememben…
Elveszett!
Virágaink nevettek,
Csokorba kötötted őket.
Puha fövénybe helyezted,
- Óriásvázaként –
Illatuk, még bennem ég…

Szerelmünk pecsétjeként…
Sziklába vésted nevem.
Tiéd lettem…. Egészen.
Fák, illatok, virágok között,
Eljegyezted szerelmem!
……………………….
Kedvesem…

Leteszem képed…
Ébren ért az alkony.
Csak hull a nyári zápor…
És fáj…
Hogy nem vagy sehol!
Talán, az ég is sirat,
És egyre csak körbejár…
Körbejár…
…. Az órán a mutató.


Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Lilla
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 206
Regisztrált: 1
Kereső robot: 21
Összes: 228
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.3647 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz