Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A lelkem reszket

, 292 olvasás, Ditte , 2 hozzászólás

Elmélkedés

A lelkem reszket.
A toll fogásával nincs baj,
biztosan vezeti az agy.
Csak a lelkem reszket.

Mitől támad fel bennem
nap mint nap
újból és mindig
ez a bizonytalan
lét tudat?
Mitől érzem magam
vastüdőbe zárva?
S az eszmélés
röpke pillanataiban
a világot csak egy
piciny tükör
fordítja felém.

Hol van a somolygás,
a keserűség,
az irígység,
a könny és
kacagás?
Érzelmek,
mind odavesztek.

Lassan lelkem reszketése
rávetül a papírra,
az agy sem vezet már
és a sötét semmi
szorítja ki a tudat még
megmaradt foszlányát.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Ditte
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 218
Regisztrált: 1
Kereső robot: 31
Összes: 250
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.4296 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz