Egy pillanat volt csak hogy megszűntél élni
kín volt hogy nem érzem kis tested mozogni.
Mint a patak, mely megszűnik csobogni
gyertyaláng, mely nem tud már lobogni
a jeges rémület dermesztő kristálya
halottá vált szemek üres némasága
Szíved megállt. Kihúnyt egy élet.
Gyűlöltem magam, méhem koporsód lett.
Örök titok marad, soha meg nem tudom
mit éreztél azon a szörnyű hajnalon
vergődtél-e testem börtönébe zárva
vagy Magad döntöttél, hogy nem vágysz e világra.