Maradtam árván, jeltelenül,
szeretetlenül, gyűlöletlenül.
Maradtam magamra hagyva,
talpam talajra fagyva,
utamat nem jelzi többé lábnyom,
szomorú szobor - ingoványon.
Magamat néha megkoszorúzom
jeles napokon.
Őrzőm itt hagyott,
s hagyott maga helyett,
mint véső-nyomot,
még rángatózó szívemen
egy sebhelyet.