rézszínű barlang odva
hívogat
főpap mögött menetel
istennő foglyainak
légző maradéka
alázva
menekülők
nyitott vak szemek lesnek:
holt testek
sánta lábak húzzák
porban maguk mögött
holt párjukat
gyíkfejét tapossák
s csak húzzák a rothadó
zöldülő hullát
nem sírnak
csak vörös vízcsepp hull
a vég kiapadt tengerébe
s mocsokba vész.
lomhán a vég felé