Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szánalmas-vers

, 609 olvasás, Thomas , 2 hozzászólás

Abszurd

Meglepődött arcok erőlködnek a
közönbösség érzéketlen tengerén, s
hánykolódnak önmaguk elégedetlenségén,
mint a buborékok eső közben a pocsolya tetején…

Ők áttetsző, ismeretlen ismerősök,
erőltetett mosollyal, s betanult gesztussal
nyalják lábamat térdelve, éppen úgy, mint
egy gazdag totem előtt, imádkozva, áhitatva…

Nekem ez elfeledett személyek személytelensége,
kiszögelve táblákra, s kilóra eladva, mint
egy "ember"-túrkáló utolsó kiárusítása,
nem tudatosult személyekkel…



Megjegyzés: a Balatonfüredi fiatalokról.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: Thomas
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 200
Regisztrált: 2
Kereső robot: 21
Összes: 223
Jelenlévők:
 · Sutyi
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.2258 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz