Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Minden egyes nappal…

, 304 olvasás, Petrucci , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Minden egyes nappal lassul a vérem,
A holnapokat már gyengébben kérem,
De van még bennem szusz, s hajlam,
Hogy a bizonytalan életet faljam.

Megtömött cirkusz porondján hasalva
Hallom, hogy sivít a nézősereg.
Homokot ízlel a nyelvem, s azt hallva
Remegek, ahogy a beszakadt dob pereg.

Minden egyes ősz a lábamra tapos,
Olyannak tűnik ilyenkor, mint egy kalapos
Revizor, ki a tudatot jön behajtani rajtam:
Hogy tudom-e már, milyenné váltam?

A legszentebb szomorúság volna,
Ha hulló leveleket festenék a Holdra.
Nem hagyom, még nem dőlt át a mérleg!
Még ha mindennap kevesebbet is mérek.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Petrucci
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 284
Regisztrált: 1
Kereső robot: 23
Összes: 308
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.2361 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz