Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Elfelejtett Szövetség

, 330 olvasás, Nyxgoddess , 1 hozzászólás

Hit és vallás

Volt idő, mikor még a Föld csókolta lábad nyomát…

Mondd! Érzed e még friss illatát?
Látod e még, azt az Ünnepet,
Hol a természet tavasszal felöltöztet.
Ölelted-e a fát, mely oltalmazón árnyékot ád?
Érezted-e a Nap sugarát, mely melegít egy életen át?
Megpezsdül-e véred, ha e maroknyi földet a kezedbe veheted?
Érzed-e úgy, hogy káprázik a szemed,
Ha eme színes kavalkádot megleled?
Megnyugszik-e lelked, ha érzed a virágok illatát?
Nézed-e a kék eget, mely végtelenként borul rád?
Most állj meg, kérlek! S tekinteted emeld az égre fel!
Ugye, széttárod karod, mert tudod, hogy biztos talajon állsz ott.
Hogy nem kell kiáltanod, meg se kell szólalnod,
Csak érezned kell, hogy mi mindent adott…
S tudnod, bár néma a szád, mégis meghallgatott…
Adj hát hálát, mindazért amid van.
Tiszta szívvel, igaz hittel, köszönd meg e belső nyugalmat.
Mert eső után, ha újra kisüt a Nap,
Meglátod mely tagadhatatlan kapcsolat!
Tudd, hogy a szövetség, melyet kötöttél,
Ha láthatatlan szálakon is,
Szivárványként mindig tovább él.
Pörgesd hát végig újra a képeket!
Éld át ismét a kapott életet!
Tudd, hogy a Szivárvány előtt, bár beborul az Ég,
Soha nem volt, s nem is lesz fekete-fehér.
Ez az örök törvény, mely benned is él!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hit és vallás
· Kategória: Vers
· Írta: Nyxgoddess
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 310
Regisztrált: 2
Kereső robot: 24
Összes: 336
Jelenlévők:
 · Déness
 · Pancelostatu


Page generated in 0.2242 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz