Míg egy visszafojtott könnyben úszó
halk sikolyt súgó árva zokszó
kínzón forró lázálmaimból
vissza-vissza hívogat
…
Míg egy visszafojtott könnyben úszó
halk sikolyt súgó árva zokszó
kínzón forró lázálmaimból
vissza-vissza hívogat
langy-leplével
letakar
óvón
az éj
álmatlan
sötét csöndje
elpihen testemen
a holdvilág ezüst-fénye
s a mindenségben fürösztve
védve-szeretve ringat, simogat
rám hullatva pihentető, édes álmokat