Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Árnyékban

, 294 olvasás, nickname , 3 hozzászólás

Somolygó

Vetkőzik a kígyó
pőrére,
ha ez neki így jó
bőrére
bőszülten alkuszom,
ha nem adja, elkúszom.



Szárnyak nélkül szárnyaltam,
tárgyak nélkül tárgyaltam,
árnyak nélkül árnyaltam.
Nyakló nélkül nyakaltam,
akaratlan akartam,
ha viszketett vakartam.
Szellemem ösztövér,
az ösztön ösztökél.



Kipukkadt a gőgöm,
ezért
az égre bőgöm:
mezért,
karcsúbb testemre,
- bár éppen most estem le –
elmegyek az áruházba,
a felelősséget másra ráruházva.



Mint káposztákban torzsák,
mint porzsákban a morzsák,
mint horrorban a rémek,
úgy bújtak a rímek
nőstények és hímek
könnyű kedvét keresve,
soronként meg e versbe.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Somolygó
· Kategória: Vers
· Írta: nickname
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 235
Regisztrált: 0
Kereső robot: 43
Összes: 278

Page generated in 0.1728 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz