Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szabad vagyok, mint a madár...

, 602 olvasás, Szalesz , 19 hozzászólás

Halál

Szabad vagyok, mint a madár
Átrepülök minden kopár
   sziget felett
   miket ellett
A világmindenség akasztófája
Mert annak összes füve-fája
Elpusztult a tűzvészben
S a műremek még nincs készen

Szabad vagyok, mint a lovak
Vágtázok holt égbolt alatt
   senki sincsen
   hogy kitekintsen
Ebből a némán fuldokló világból
S a te dalod valahol máshol szól
Kiégett bokrok, már csak romok
De a vész visszatért, s új holtat hozott

Szabad vagyok, mint a tenger
A láng hozzám érni sem mer
   felkapok egy
   félholt testet
Sebeit mélyen tisztítom
Lelkében csorog vígaszom
Mind, ki él még, ide gyorsan!
Az én világom hív ily halkan

Madárszó ugatással vegyül
A kétségbeesés elül
   újra itthon
   ez nem álom
Felébredek, szemem nyitom
Majd megfeszül minden izmom:
Mi ez a lábamnál, ó, Jézus!
Egy vérző szívű kis mókus

Mily kétségbeesve bámul két gombszeme!

Megjegyzés: (kb. 1997.)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: Szalesz
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 325
Regisztrált: 0
Kereső robot: 23
Összes: 348

Page generated in 0.4542 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz