Navigáció


RSS: összes ·




Esszé: A Davincsi köd

, 802 olvasás, Toevis , 5 hozzászólás

Elmélkedés

Újabb gumicsont, mely fodrozza a kedélyeket. Korunk szenzációra kiéheztetett embere megkapja ismét, mert megérdemli. A hipotézis, mely lázba hozta a bestsellerre és a halivúdi alkotásokra rákapatott kulturszomjoltót az, hogy Jézus Krisztusnak leszármazottja, köztünk élő emberutódja született Mária Magdolnától, a megtért állítólagos, /nem bizonyított/ bibliai prostituálttól, a "bűnbánó"-tól.

Ezt a feltételezést köríti meg cselekménnyel, jellemekkel, titkokkal a bestselleri recept szerint Dan Brown, az író, mintegy ráérezve a hit és a vallás korunkban betöltött, ingataggá tett, megrendíteni szándékolt szerepére.
Maga a történet a mai korban ágyazottan kódfejtők, persze szép nő és jóképű férfi, azon igyekezetéről szól, hogy megfejtsék kód-dekód alapon, s a reneszánsz oszlopának Leonardónak képein keresztül titkos intuíciók, sugalmak alapján s eljussanak a Szent Grálig.
Itt a látványon felnőtt nemzedék rögvest asszociál az Excaliburra, mely a legendás kerekasztal lovagok és Arthur király Szent Grállal való kapcsolatát eleveníti fel, hogy a Krisztus vérét tartalmazó edény lenne az a csodás eszköz, mely a birodalom erejét, feltámasztását jelentené, szimbolizálná.
Ebben a filmben figyelemfelkeltő módon a nőiesség, a befogadás, a termékenység szimbolumává teszi a kelyhet, vagyis Mária Magdolna leánygyermeket szült Jézustól, és mai korba is átöröklődött utolsó utóda is nő.
A szimbólumok sora nem áll meg a filmben, s mivel ezek mindig mélyen elgondolkodtatják az embereket, előkerül és egymáshoz illesztődik két egyenlő szárú háromszög, mely a férfit, a felfelé törekvő, a nőt a föld felé mutató csúcsaival ábrázolja.
A film a kereszténység két alaptanítását támadja: a szeplőtelen fogantatás és a Szentháromság elvét.
Az előbbit Jézus emberi mivoltának kikövetkeztetésével, utóbbit az egylényegűség ezáltali szétválasztásával.
Arra a következtetésre jut az egyszerű halandó, hogy a globalizált világ eme komplex terméke /könyv és a belőle alkotott Ron Howard rendezte film - igen, a Csodálatos elme oszkárosáról van szó/ ismét a pápa köntösének rángatásáig, a keresztény egyház alapjainak megrengetéséig próbálja eljuttatni a kíváncsi érdeklődőt.
Ezek a gondolkodás-mozgatók, olajozók azt szeretnék eszközrendszerükkel elhitetni, tudatosítani a nézőben, /a filmben is többször/, hogy a kép - a globalizáció ideológiájának csúcs használati eszköze - fontosabb a szónál.
Hiszek benne, hogy elég sokan vagyunk hitetlenek ebben a kérdésben, osztva Krisztus békét, szeretetet hirdető szavait, melyben az ellene vétkezőknek megbocsát. Gondoljunk kereszthalálának utolsó szavaira.
A magam részéről bizniszszagúnak, a tömegpsziché álságos befolyásolására hajazónak, ezáltal manipulatívnak érzem a filmet.
A marketing gépezet mely beindult, féligazságaival sikeresen beültette a chippet az átlagnéző gondolatai közé.
Azt a hipotézist, hogy miért ne lehetne így.
Mivel az átlagnéző hajlamos elhinni a ferdítéseket, így az akció sikerrel járhat, s hatalmas profittal kecsegtet alkotóinak.
A gond ott /is/ van, hogy a magdalai Mária Magdolnától, Jézus tanítványától származtatott Mária evangéliumának valódiságát sokan cáfolják.
Mindenesetre a hit kérdéseiben mindenki maga dönt.

Megjegyzés: Egy film és könyvkritikám a közelmúltból

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Esszé
· Írta: Toevis
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 194
Regisztrált: 1
Kereső robot: 23
Összes: 218
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.1569 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz