Ez a szerelmi csiribi
Gyáva dolog!
Hova lett az emberi
Akarat, ha még dobog
A szív és érez a lélek
Súgja neki, egy ismeretlen lélek
,- Van kiért éljek!"
Akkor, hova tűnt a küzdelem szele
Mi elsöpör mindent
S a cél apró szemcséiből felépül egésze
S boldog az esze ment!
Mert túl tett magán, hitén,
S elérte, mit csak remél
A normális befásult emberi lény
S elfelejti miért él!
Ő harcol álmaiért
Még ha mást is mond a józanész
Mindent megtesz azért
Nem érdekli semmi vész!
S, még ha az agy más parancsot ad
A szabad lélek szárnyra kél
Minden szárnycsapása, egy valakiért!
S ha küzd, eredmény sosem marad el
Hisz vagy eléri, amiért éppen szíve ver
Vagy csak lénye érzékel
Egy gondolat lágy érintését
Mi azt súgja - Te mindent megtettél!
-2005.-; ’ A szerelmi varázslatokról. ’
~ST~