Még mindig szeretlek
drága kis Napsugárom,
Ha nem érkezel időben,
jöttödet aggódva várom,
s ha jössz, lelkem felderül,
arcodat beissza szemem,
boldog vagyok újra s újra,
hogy együtt élsz velem.
Ha tétován megérintelek,
még mindig elönt a meleg,
olyannak látlak most is,
mint amikor megismertelek.
Volt néhány rossz napunk,
mikor nem volt minden rendben,
én emelt hangon érveltem,
s te maradtál csendben.
Még ma is fáj, hogy
olykor-olykor megbántottalak,
de sose volt köztünk
tartós ellenkezés vagy harag.
Összetartottad a családot,
de hangosan sose szóltál,
anya, feleség, szerető
-mind egyszerre voltál.
Alakod mára már megtelt,
még jobb is így, asszonyosan,
de szemed csillogása a régi,
ha rámnézel huncut-hamisan,
meleg napfény árad körötted,
ha mosolyogsz csendesen,
még sok-sok évet szeretnék
veled tölteni, Kedvesem!
Megjegyzés: Feleségemnek sokadik házassági évfordulónkra