Navigáció


RSS: összes ·




Vers: reggel előtt

, 387 olvasás, alfabata , 3 hozzászólás

Mozaik

szabadságból, szerelemből
légvár épül tenyeremből
villanó, zabolátlan
fények nyílnak fejemből

sokszor kell a végzetet
cirógatni, ha akarsz
felhőtlen kacagni
örömmel a túlon, messze

hétmérföldes csizmádban
egybe ölelve kezdeted, véged
el nem hagyva tisztességed
porosan kibújni a vízből:

okosan; ékszerekkel a
szemedben, majmolva
sárkányt, egeret, s
feszítve kezdeti témát

új dolgokat élj át
ha a gyökereid nem
is veszíted, keresve
új dogmát, vagy ne

jusson eszedbe egy se,
vagy nevess az egészen
a felhőn, a léten
koporsószögekkel szádban

azért neked csak
egy hazád van
még ha itt porig alázva
de Istenekkel parolázva

kacagva, némán,
a boldogságot keresve
se felejtsd el:
nem jön reggel,
ha nem jön az este

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Mozaik
· Kategória: Vers
· Írta: alfabata
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 312
Regisztrált: 2
Kereső robot: 25
Összes: 339
Jelenlévők:
 · Déness
 · Pancelostatu


Page generated in 0.3046 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz