Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nyári zápor

, 300 olvasás, Székács László , 5 hozzászólás

Természet

vad torony-felhők símulnak
a horizonthoz, sötéten,
vidor gyászfátyol keringi
körül testüket…





    vad torony-felhők símulnak
    a horizonthoz, sötéten,
    vidor gyászfátyol keringi
    körül testüket,
    villám-méhükből csapkodva
    záporoz könnyük,
    nektárt szülő könnyek
    a szikkadt földnek,
    zúduló, vad viharfelhők,
    fátyollá szőtt feketeség,
    hófehér tornyaiból zuhog,
    s felszakadó résein
    könnyét forrón epesztő
    napsugarakat fogan,
    a száguldó szilaj-felhők hasa
    egyre-másra a földre olvad,
    s közben áttörve, mindent söpörve
    lángnyelvű napfüggöny
    robog fénylőn fel a zenitre,
    hogy a záport újra szivárvánnyá öntse


    (1973.)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Székács László
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 313
Regisztrált: 0
Kereső robot: 26
Összes: 339

Page generated in 0.2307 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz