Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: Kör

, 326 olvasás, A-fraid , 7 hozzászólás

Misztikum

Véres rügyek a tavaszi fákon,
bánat harmat a néma nimfákon,
eretnek madárdal szól az erdő fái közül,
a rothadó avarból kihajtó virág sem üdvözül,
hiszen az elszáradt Ősz
magzatán élősködve
volt képes gyökeret erszteni
a vérfoltos földbe,
melyet az elődök
felpuhult csontja táplál
és az utód az áldozatot,
meg halállal hálál.

Az elődök vére az áldozat,
az utódok sorsa a kárhozat,
az élők halála
égig ér,
az ember csak
Tavasztól Télig él,
egy pontból indul
s oda is tér vissza,
minden utód
az előd vérét issza,
száz halál jutalma, új élet.
Az ősi kör sohasem ér véget.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Misztikum
· Kategória: Ez+az
· Írta: A-fraid
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 63
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 76
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.2143 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz