A csend szól hozzád, s akkor
mint a végzet ős Illése,
kétely-Isten hatalma
által emelkedsz az égbe.
Mert elveszett a remény,
nem leled az igaz utat,
s mint holmi modern Krisztust,
keresztre feszít a tudat;
hiába éltél. Érted
érctorkú harangok sírnak,
szomorú mélykék halál?
Ónarcú csillagok hívnak,
viseld az ég gyöngysorát.
Az élet feladni tanít?
Póznák ölén feledni
fátyolos régmúlt bajait,
érezni a szocreál
beléndeklehű sóhaját,
mállani a betonnal,
s élvezni az utca zaját.
Az élet sápadt vásznán
egy félénk lángnyelv imbolyog;
oson a félszeg remény.
Itthon vagy hát! Isten hozott!
2006. 06. 07-24.
(Eger-Jászárokszállás+MÁV pályák)
Tisztelt AMF! Kritikus hangú hozzászólásokat várok, nem glóriát akarok, hanem megismerni önnön hibáimat. Köszönöm!