RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2006-06-12 07:00:00, 674 olvasás, Toevis , 13 hozzászólás
nézek a vonat után - már egészen homályba vész a kedves arc elkopott az időben - nekem szól a a blues az amithallgatniakarok - rádiómban fércelem tekintetét - nem látom dörzsölöm szemem - bújnék belé mint féreg nem jön elő - csak álmaimban nincs zaj nincs nevetés simogató érintés - szürkévé módosult világom palotai srác hova vezet ingatag lépted amikor sorjázik a bánat fújhatod büszkén papírtrombitád nézheted mint száll léggömböd a tavaszi ég felé büszkeségében a durranás-pusztulás hajód inog csak a vizen nem röpül freccsenő vad hullámok szárnyán - önmagad hőse sem lehetsz már lét és nemlét közt kedves arcok nyújtják feléd kezüket szeretni akarva s te makacsul magad tövisútját járod - kímélve őket ki tudja meddig marasztalnak - a titkok hisz bújsz fényes napod elől szorongón várva az új vonatot mely utána indul Megjegyzés: Feleségem emlékére, aki három éve június 13-án halt meg
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς