Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szentencia

, 512 olvasás, aron , 73 hozzászólás

Gondolat

És majd eljön…

a dolgok rémítő kényszerlázadása,
a nap úgy jön fel, mint ma,
de nem lesz ki ágyban maradna -
senki fia.

Felhangzik az anyák siráma,
s az elhagyott fiúk imája
úgy zúg az égen, mint
gyász-mezők kalásza…
sírva és kiáltva
sarjad a magyar nép virága,
leszakítva várja, mikor jő
halála…

Ilyen lesz a dolgok kényszerlázadása,
a betüs rímből
összehányva,
nem kérve, sajnálva,
csak leírva kénytelen,

hiába.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: aron
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 321
Regisztrált: 0
Kereső robot: 22
Összes: 343

Page generated in 0.5449 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz