Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szeressetek!

, 252 olvasás, sid , 1 hozzászólás

Sajgó lélek

Minden ébredés magány,
a reggel halál csupán.
Minden napom tévedés,
nem vár más, csak szenvedés…





    "Minden ébredés magány,
    a reggel halál csupán.
    Minden napom tévedés,
    nem vár más, csak szenvedés.
    S néha azt hiszem megvan,
    az amit mindig is akartam.
    De rámszól egy belső hang:
    ne hidd, hogy boldog vagy!
    A boldogság kiváltság,
    de ki dönti el kinek jár?
    Fájó lelkem könyörög,
    de a szívem még dübörög.
    Soká tart a szenvedés,
    mit nem követ más, csak felejtés.
    Elfelejtik nevemet,
    s elmúlok, mint minden perc.
    Ha szeretett is valaki,
    valahol, akárki.
    Nem tett semmit, megvárta,
    hogy égi utam járjam."

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: sid
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 112
Regisztrált: 0
Kereső robot: 16
Összes: 128

Page generated in 0.1546 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz