Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ablak előtt

, 252 olvasás, Janik , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Csak mondjad Kedves, hogy aludni térsz, vagy fáradt magányodban kutatva, kitérsz!
S ha szép! Mondd! Hogy szép, ahogy élsz és ahogyan.
Életem csodás lett, egy hajnali pillanat…





Csak mondjad Kedves, hogy aludni térsz, vagy fáradt magányodban kutatva, kitérsz!
S ha szép! Mondd! Hogy szép, ahogy élsz és ahogyan.
Életem csodás lett, egy hajnali pillanat
Varázsa érintett s szórt fényt az ablakra.
S egy égilány a fiúval beszél,
Az ablaknál,
s benéz az ezüstös holdsugár.
Te még élsz fiam?
Már régen elfelejtett az élet, Tényleg élsz?!
Ha boldog vagy fiam, hát miért ne, itt élj!?
Nem hallottad a halál hívó szavát?
Nem érezted kénes szagát? Szavát!
Nem hallottad?
Saját magad vagy halottja, Te vagy saját halottad!
Már ne kérj senkitől semmit!
S ha kérsz!
Úgy kérj, hogy nem…
… nem akartál kérni! Csak adni!
Később ezt már tagadni! Nem. A Szó rá, Élet!
És az élet félelme, érzelme, értelme.
… Na látod fiú…
Az ablaknál, tükörnél hiú! Remény!
Saját magadnak elmondott, kemény vélemény.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Janik
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 79
Regisztrált: 1
Kereső robot: 17
Összes: 97
Jelenlévők:
 · czila


Page generated in 0.0753 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz