Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ember-kalász…

, 378 olvasás, Thomas , 0 hozzászólás

Halál

A halál, az élet learatója, s
kaszájának pengélye átvágja bőrömet, ami
szétnyílik, mint egy lift-ajtó valamelyik emeleten, s
tovább haladva, húsomat szaggatja szét, mint
valami papír cetlit, amin fontos üzenet van…

Belső szerveimet látom magam körül szanaszét,
kisebb-nagyobb darabokban, melegen a
napon száradva, s csontjaimmal játszadozva a
halál kisded legója lettem, s ahogy tovább arat az
arató, én már többé nem vagyok
azonosítható…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: Thomas
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 200
Regisztrált: 2
Kereső robot: 18
Összes: 220
Jelenlévők:
 · Pacsirta
 · Sutyi


Page generated in 0.1487 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz