Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Már tudom apám

, 575 olvasás, blueraincoat , 1 hozzászólás

Gondolat

Most már sírnék, hogy nem vagy.
De akkor, úgy érzem hazudtam a könnyeket.
Most már nem halálodban fognám kezed …





    Most már sírnék, hogy nem vagy.
    De akkor, úgy érzem hazudtam a könnyeket.
    Most már nem halálodban fognám kezed,
    De akkor apám, betegágyadnál nem tettem ezt.
    Most már együtt mennénk inni a fröccsöket,
    S ha már italtól fűtve csillogna szemünk
    Bizonytalan léptünkkel a szélbe köpnénk
    Az utolsó keserű kortyot,
    S néznénk, hogy terül el nyálunk az aszfalton.
    Most már sírnék, hogy nem vagy,
    De akkor nem tudtam nézni lassú halálod,
    Vagy csak nem értettem, miért te mész el.
    Most már tudom, hogy voltál, s hogy több, mint más ember.
    Most már görnyedő agyamon minden vétkem.
    Most már tudom apám;
    Hogy nélküled, megátkozva; de felnőttem.

    (1990)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: blueraincoat
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 254
Regisztrált: 2
Kereső robot: 20
Összes: 276
Jelenlévők:
 · PiaNista
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1852 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz