Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Éktelen pillangószárnytörés

, 561 olvasás, duvail , 2 hozzászólás

Sajgó lélek

A pillangószárnyak mint lógó ruhadarabok
takarták csak a testem,
s nem vagyok más csak egy váz,
melyre rámertek ezernyi csillagot, és ablakot…





A pillangószárnyak mint lógó ruhadarabok
takarták csak a testem,
s nem vagyok más csak egy váz,
melyre rámertek ezernyi csillagot, és ablakot,
s szétszabdalt lelkemet
csak egy átlátszó, fénytelen máz
tartja egyben, s hiába rakhatok
szépséges és reményteli terveket
az üres helyekre, szenvedek már
a látszat-varázslatom
miatt, s varrhatok új szárnyakat, de nem heverhet
úgy senki már rajta ott, mint te tetted… kár.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: duvail
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 93
Regisztrált: 0
Kereső robot: 18
Összes: 111

Page generated in 0.1018 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz