Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szemem fénye

, 364 olvasás, koma , 8 hozzászólás

Fohász

Szemem fénye,
mint holdsugár
az ablakon.

Szívem nyírkos,
mint nyári éjszakán
a levegő.

Szelíd fodrokat űzök
a lágy habokon.
Ismeretlen az idő.

Sohasem láttam még
fekete fényeket
szürke estén.

Sohasem hallottam
szabadító,
vad sóhajokat.

Sohasem éreztem
szabad szárnyalást,
vad lebegést.

Nem hívtam még
a csendet
nyugtot keresve.

Nem álltam
sötét ég alatt
csillagokat lesve.

De láttam
nyári égen,
mikor üstökös zuhan.

A lelkem az még szabadon suhan.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: koma
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 195
Regisztrált: 1
Kereső robot: 23
Összes: 219
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.1868 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz