Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fájdalom

, 227 olvasás, kisssp , 4 hozzászólás

Elmélkedés

Éji felhők vámosa a Hold
Emelt ki a csillagok közül,
S lökött át a pillanat mögül,
Hová kutyák csapata csaholt …





    Éji felhők vámosa a Hold
    Emelt ki a csillagok közül,
    S lökött át a pillanat mögül,
    Hová kutyák csapata csaholt.
    Tüske tövébe kapaszkodom.
    Arcomba sűrű sár csapódik,
    Hátamon csalánszár halódik,
    Mégis övemhez ragaszkodom.
    Tudom, hogy el kell oldanom…
    Lám a tó tükrébe horgot vet
    Már a szó, a lassú ígéret,
    Amint rám marad a fájdalom.
    Nem kísér többé az alkonyon
    Lila lánggal kísértet hangú
    Madárhang. És az angyalarcú
    Hajnalon többé nem találod
    Hideg, márványfehér mosolyom.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: kisssp
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 300
Regisztrált: 1
Kereső robot: 24
Összes: 325
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.2158 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz