Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Haldokló szerelem

, 513 olvasás, Misztica , 3 hozzászólás

Sajgó lélek

Ha lemondtál rólam, hát én is megteszem,
Döntésednek súlyát, a vállamra veszem.
Elviszem magammal, amit Neked hoztam,
Csak múló pillanat volt, míg Veled voltam.

Úti batyumban, kimaradt szeretet.
Mellette cipelek, keserű perceket.
Gondoskodást, ami nem kellett senkinek,
Aggodalmat, ami csak teher volt Neked.

Féltve őrzöm, az elmúlt boldog perceket,
Óvom a hitet, hogy élhetek Veled.
Hazudok majd magamnak, százszor is, ha kell,
Bár nem tudom, napjaim hogyan múlnak el.

Érzem, szerelmem végzetes sebet kapott,
Lassan, elvérezve él meg minden napot.
Apránként fájdalom veszi át a helyét,
Mind, ki ezt láthatná, becsukta a szemét.


2006. Január 17. vonat

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Misztica
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 332
Regisztrált: 1
Kereső robot: 30
Összes: 363
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.551 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz