Ne vedd el Álmaim szépségét!
Ne töröld le a Holdat az Érgől!
Sírnak a Csillagok, Te bennem élsz még…
s üzensz. Én levelet kapok a Széltől.
Elvetted tőlem minden Álmomat,
s bezártad Őket, ki nem engeded.
Repülni akartam, s letőrted szárnyamat -
Hittem: ezt a Szerelmet el nem feleded!
Hittem: Benned is lángol tüze,
hittem: ez a Szerelem mindent legyőz!
Mint Csillag fénye mely az Éjt legyőzte…
S ha szellő érintio hajam - tudom - Te eljössz!
Várlak éjjel mikor a lehellet is befagy,
s a hideg felborzolja lelked titkait!
Úgy fáj a Múlt, a Magány, s a Remény is elhagy…
De egy hulló Csillagot nem szabad siratni!
Buta ki sír - de az Arca nevet!
Az Álarc mögött más ember él.
Az ilyen Csillag boldog nem lehet,
olyan, mint Ősszel a hulló Falevél.
Megjegyzés: 2004 December. Emlékül hagyom Dl. Goenak mindazért a fájdalomért amit tőle kaptam egy Karácsony éjszakán.