Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A kék álom...

, 752 olvasás, Lilla , 43 hozzászólás

Elmélkedés

Napfény.
Parti szikla.
Szememben égő szikra...




Napfény.
Parti szikla.
Szememben égő szikra.
Állunk ketten.
Kéz a kézben.
Elveszve egymás tekintetében.
Hullám moraj, száll a permet.
Nap fényei vörösen égetnek.
Dübörög a tenger kékje,
Harsog a szél ereje…
Csábít a végtelen kékség,
Hívogat a magányos mélység…
- Ugrani szeretnék! -


Átöleltél.
Két karodban ébredtem.
Eltűnt a parti szikla…
Sirályok rikácsoló hangja,
A semmibe veszett!
Pompázó szemeid kéksége,
Aláhúzott a mélységbe…
- Elvesztem Benned én…
A szerelem örvénylő tengerén!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Lilla
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 60
Regisztrált: 2
Kereső robot: 12
Összes: 74
Jelenlévők:
 · CthulhuCult
 · Sutyi


Page generated in 0.6129 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz