Navigáció


RSS: összes ·




Szonett: Vízesés

, 786 olvasás, Alcar , 4 hozzászólás

Néhány szóban

Néha, mint a só a sziklapartba, úgy
tud marni életünk belénk; de sírva
várni, bánni múltat, míg arcunkba rúg
a holnap, érdemes ez, mondd, papírra?
Nézd inkább a vízesésnek függönyét,
ahogy a pára játszi könnyedén oly
szép ernyőt hintett a semmiből föléd!
Ne légy azzá, mivé a zordon téboly,
e száguldó, bolond világ amúgy is
bírna tenni, bízni kell magadban hát!
A holnapban, hogy valóban hagyunk is
hátra éltető magot, madár dalát!
       A vízesés adná a béke hangját,
       s derűsre csókolná arcod, ha hagynád.

Megjegyzés: 2006.04.20

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Néhány szóban
· Kategória: Szonett
· Írta: Alcar
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 308
Regisztrált: 2
Kereső robot: 34
Összes: 344
Jelenlévők:
 · Déness
 · Sutyi


Page generated in 0.23 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz